Miért éppen 50 év múlva?
Ennek összetett oka van. Egyrészt mi, mai tanszékiek,
többségünkben már nem leszünk az élők sorában, és annyi
eszünk azért van, hogy jövendőmondásunk korlátainak
leleplezését erre az időre helyezzük. Néhányan viszont
bizonyára élnek még közülünk, akik kötelességüknek érzik
majd, hogy foglalkozzanak időkapszulánk feletti
gyámkodással. És persze ott lesznek valahai Hallgatóink
is, akik az akkori Pénzügyek Tanszékes kollégákkal
együtt kibontják a most küldött kapszulánkat,
és elhelyeznek egy újabbat, megint ötven évre,
2113-ig. És így tovább.